Parketta padlófűtésre, vagy csak laminált padló?Érvek, ellenérvek, tévhitek…

 

A következő blogbejegyzést egy, a „szakemberek” által félreinformált vásárlónk ihlette. A vásárlónk kivitelezője a „mester” konkrétan lebeszélte ügyfelét a szalagparketta és a padlófűtés együttes használatáról, annyira betalált a hamis érveivel, hogy sajnos mi már semmit nem tehettünk a véleménye megváltoztatására. Az ügy apropóján szeretnénk segítséget nyújtani ebben a témában történő eligazodásra.

Mint mindenki, Ön is biztosan megpróbál tájékozódni vásárlás előtt az adott termékekről, alkalmazhatóságáról, ami nagyon helyes. Tekintsük át ezt a folyamatot, vizsgáljuk meg az információszerzés forrását:

  • Sokszor találkozunk azzal, hogy a „mester” szerint a szalagparketta nem alkalmas padlófűtésre. Azt vettük észre, hogy mint sok más iparágban, ha az adott ember nem képezi magát, nem halad a korral, nem ismeri meg az új termékeket, technológiákat, már csak hiúságból sem meri bevallani az ügyfélnek, hogy adott terméket nem ismeri, inkább azt mondja, hogy az nem alkalmas erre a felhasználásra, azt nem lehet megcsinálni, az rossz minőségű, stb…

Sokszor adott gyártó termékére anbloc azt mondja, hogy rossz. Tegyük fel magunknak a kérdést: ha az adott gyártó terméke tényleg olyan rossz lenne, a piacon lenne még? Nem kellett volna már csődbe mennie? A mester valószínűleg nem követte a gyártó előírásait, így nem sikerült a kivitelezés, és természetesen ki a hibás? Hát a gyártó, nem ő…

  • Ki a mester? Egyéb szakiparból avanzsált át parkettásnak, a generálkivitelező mindenese, az utcában lakó ismerős ezermester? Van egyáltalán parkettás végzettsége? Szerintem ezt nem kell ragozni, hogy hitelesek-e az ilyen „mesterek”. 

Persze, szakember hiány van. Sajnos tudomásul kell venni, hogy manapság már drága a szakképzett kivitelező, meg kell fizetni.

  • Laikusok véleménye, akár szomszéd, barát, vagy csak az internet átlagos felhasználója: Mindig azok az emberek adnak hangot véleményüknek, akik valamilyen okból kifolyólag elégedetlenek, csalódtak, akár saját hibából is, de nem bevallva. Gondoljon bele: a csendes elégedett többség nem írja ki mindenféle fórumba, hogy ma se romlott el az adott termék, ma is elégedett vagyok a termékkel, még mindig tetszik a választásom… Szinte csak és kizárólag a negatív tapasztalatokkal találkozunk, és abból vonjuk le a téves következtetést.
  • Hiteles forrás: messziről jött ember azt mond, amit akar, tartja a mondás. Legyünk kritikusak, gondolkodjunk logikusan, használjuk józan eszünket, ne fogadjunk el mindent véleményt fenntartások nélkül. Keressük a logikus, érvekkel, tapasztalatokkal alátámasztott információkat!

A bejegyzés elején említett vásárlónk érveit vesszük alább sorba (a „mester” szerint):

  • a „lerakó mester” nem ajánlja a parkettát padlófűtésre, mert nagyon lefogja, így fázni fognak.

Több mint tizenöt éves tapasztalatunk van szalagparketta, svédpadló fektetésében padlófűtésre. Soha senki nem reklamált, hogy nem lett volna alkalmas a parketta padlófűtésre.

A padlófűtés teljesítményének méretezésekor számolnak azzal, hogy a betonra még kerül burkolat, hidegburkolat mellett akár parketta is, így bekalkulálják a teljesítményveszteséget. Hasonlóan méretezik a padlófűtést, mint a radiátoroknál a befűtendő légköbmétert… Tehát, ha a parketta fektetés után fáznának, akkor a padlófűtés van alul tervezve, nem a parketta a hiba forrása.

Ezután jött a „mester” mindent megoldó fenomenális ötlete: laminált padlót kell venni, mert az vékonyabb. Szuper.

Ja, a parkettát, svédpadlót erősen (van gyártó, aki elő is írja) javasolt ragasztva fektetni. Itt jött képbe a szakképzettség hiánya: nem tudja, hogy kell parkettát leragasztani, életében nem csinált olyat, nem meri bevállalni, így inkább nem is jó az padlófűtésre, lamináltat kell venni, az a tuti. Mert azt le tudja rakni. Ja igazából azt szinte bárki le tudja rakni, akinek van egy pici barkács affinitása…

Miért téves a fenti érv?

Akkor leghatékonyabb a padlófűtés rendszer, ha az egymásra épült rétegek direkt kapcsolatban állnak egymással, fixen rögzülve kapcsolódnak össze, így a hőátadás a különböző rétegek között folyamatos, megszakítás nélkül tud végbe menni. Ezt a ragasztott eljárás tudja maradéktalanul biztosítani.

 

A felmelegedett esztrich rétegből a hő a parketta ragasztó közvetítésével adódik át a parkettának. A ragasztó 80-100%-os átfedéssel tölti ki a parketta és az aljzat közötti teret.

Laminált padló úsztatott rétegrendje hasonló a fentihez, viszont a ragasztó helyett valamilyen lépészajcsökkentő alátétet kell alkalmazni. Az úsztatott fektetésnél csak a laminált padló (vagy klikkes szalagparketta) súlya nyomja a padlót az alátétnek, azon keresztül a felmelegedett esztrichnek. Viszont van egy alapvető hiba a rendszerben, amin sokan átsiklanak: ha az aljzatban egyenetlenségek vannak, pl 2-3 mm (kétméteres vízmértéket fektessünk az aljzatra, a köztük lévő hézag, egyenetlenség nem lehet 2-3 mm-nél nagyobb, ez általános előírás, szinte minden gyártó ezt követeli meg a fogadóaljzat egyenességével szemben), vagy nagyobbak, akkor az alábbi eset áll fenn:

Padlófűtés esetén maximum 1,5mm-es alátétet alkalmazhatunk, ezeknek van még olyan alacsony hőellenállásuk, amik biztosítják a padlófűtés megfelelő teljesítményét, nem fojtják vissza a szükségesnél jobban. A jó lépészajcsökkentő alátét ismérve, hogy nem süpped, nem töpped össze. Emiatt az aljzatban lévő hibát sem fogja kitölteni, kompenzálni. Ebből következik, hogy ott, ahol az egyenetlenség mértéke meghaladja a 1,5 mm-t, ott az úsztatva fektetetett padló a levegőben lóg, nem érintkezik az alatta lévő réteggel. Azaz levegő van a két réteg között, a hőátadás hatékonysága drasztikusan csökken…

A padló ragasztásánál, hasonló aljzat egyenetlenség mellett picit más a helyzet. A ragasztót ötös vassal szokták felvinni az aljzatra, ami azt jelenti, hogy 5mm-es hurkákat képzünk a ragasztóból. Erre cuppan rá a parketta. Ha a 3 mm-es egyenetlenségbe belehúzzuk az 5mm-es ragasztócsíkot, akkor is lesz 2mm-ünk, hogy hozzátapadjon a parkettához. Azaz lesz direkt kontaktunk még a kissé egyenetlen aljzaton is.

Ezek után mindenki döntse el, hogy milyen minőségű aljzatra, milyen technikával burkol.

A laminált padló csak úsztatva fektethető, míg a szalagparketta úsztatva és ragasztva is. A fentiekből kitűnik, hogy mi, padlófűtés esetén nagyon-nagyon javasoljuk, hogy legyen leragasztva a parketta. A laminált padló alá, pedig biztosítsunk nagyon jó, sík aljzatot.

Ami tény, hogy a parketta hőellenállása nagyobb, mint a laminált padlóké, ez vitán felül áll. Viszont a laminált padló alá még bekerül egy „szigetelő” réteg, a lépészajcsökkentő alátét.

Az úsztatott fektetési eljárás kényes a fogadó aljzat minőségére, ellenben a ragasztás direkt kontaktot biztosít. Végeredményben nagyon hasonló teljesítményt foguk elérni.

Bármelyik eljárást, terméket választja, ha az aljzat az előírások szerint készült, a padlófűtés teljesítménye megfelelően van méretezve, biztos lehet benne, hogy nem fog fázni, bátran választhat melegburkolatot padlófűtés esetén is.